ABCDEFGHIJKLMNOPRSTUVZ

A
Adóigazolás:

az adókedvezményben részesülõ és érvényben lévõ biztosítási szerzõdésekrõl a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követõ január hó 31. napjáig.

Adózás:

és biztosítás a biztosító szolgáltatásai nem minõsülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja. kötelesek. (Kivéve: a felelõsségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat) További lényeges kedvezmény: Tíz éves, vagy annál hosszabb tartamú biztosítás esetén – a hatályos jogszabályok szerint – Ön jelentõs többlet jövedelemhez juthat adókedvezmények révén, melynek összege a kárt az évi 100 000 forintot is elérheti.

Ajánlat:

a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerzõdéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet keresõ szerzõdõ. Az ajánlat még nem szerzõdés;kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Akaratomon kívüliség:

a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

Aktív viszontbiztosítás:

más biztosító kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.

Aktuárius:

a biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.

Alapbiztosítás:

a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.

Alkusz(bróker vagy makler):

olyan biztosításközvetítõ, aki a szerzõdés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet keresõ megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke. Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, az ajánlat és a megfelelõ partner (biztosító) kiválasztásához, közremûködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

All risks:

 “minden kockázatra” kiterjedõ biztosítás. A szerzõdés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetõleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma

Á

Állampapír:

az államadóságot, illetõleg annak egy részét megtestesítõ, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.

Állomány:

a biztosító érvényes biztosítási szerzõdéseinek összessége.

Állománydíj:

egy adott idõszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.

A

Alulbiztosítás:

ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerzõdésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés. A premier risque biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás.

Aránylagos kártérítés:

pro rata

Á

Átdolgozás:

folyamatos kockázatviselést garantáló, szerzõdéskötési megoldás, amelynek során a régi szerzõdés – közös megegyezéssel – megszûnik, az új pedig – ezzel egyidõben – hatályba lép. Mivel két szerzõdésrõl van szó, a megoldás különbözik a szerzõdésmódosítástól.

Átlagkár:

üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.

A

Audatex:

Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjármûkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetõleg becslésére.

Autószelekció:

önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körû biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.

Avultatás:

a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjármûvek) értékének az idõmúlás, illetõleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi – a kár idõpontjában – 70%-os mûszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.


B
Baleset:

a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.

Baleset-biztosítás:

olyan biztosítási szerzõdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

BBP-biztosítás:

külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos – sürgõs szükség esetén – a beteget ellátja, és honoráriumát késõbb a biztosítóval számolja el.

Befektetési hozam:

a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentõs hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az “ügyfelek pénze”, a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is “kiígérhet” ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

Belépési kor:

az életbiztosításoknál a biztosítási szerzõdés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

Betegségbiztosítás:

biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosító vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt, stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

Betöréses lopás:

a vagyonbiztosítási szerzõdésekben meghatározott biztosítási esemény eltér a büntetõjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségekbe való erõszakos vagy lopott, illetõleg hamis kulccsal történõ behatolás.

Bizonyítási teher:

eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.

Biztosítási ág:

a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvû elnevezésük non-life, illetõleg life.

Biztosítási ágazat:

a biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármû-biztosítás)

Biztosítási díj:

a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerzõdés rögzíti. Ha az esedékességtõl számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerzõdés minden értesítés nélkül, automatikusan megszûnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.

Biztosítási érdek:

vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszûnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta – az érdekmúlás miatt a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.

Biztosítási esemény:

a szerzõdésben rögzített olyan jövõbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tûz, stb.), halál vagy meghatározott idõpont elérése életbiztosítás, testi sérülés, rokkantság baleset-biztosítás.

Biztosítási időszak:

a szerzõdésben megjelölt idõszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettõl eltérõ (általában rövidebb) is. A szerzõdés felmondásánál is nagy jelentõsége van.

Biztosítási kötvény:

kötvény

Biztosítási szerződési feltételek:

törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerzõdésnek tartalmaznia kell.

Biztosítási tevékenység:

szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerzõdésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít.

Biztosítási titok:

minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzõdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevõket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzõdés – bármilyen okból – nem jött létre.

Biztosításközvetítő:

a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet keresõ ügyfél között közvetítõ személy; tevékenysége a biztosítási szerzõdés létrehozásában és fenntartásában való közremûködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.

Biztosító:

biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.

Biztosító egyesület:

önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában mûködõ, biztosítási tevékenységet végzõ szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt – tagsági díj ellenében – biztosítási szolgáltatásokat.

Biztosító részvénytársaság:

részvénytársasági formában mûködõ biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

Biztosító szövetkezet:

szövetkezeti formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. szövetkezeti formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell.

Biztosítópénztár:

teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végzõ, sajátos egyesületi (pénztári) formában mûködõ, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyezõ pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.

Biztosított:

a biztosítási szerzõdés fontos alanya, az õ életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig õ (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzõdõ fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerzõdõvel.

Blokk kötvény:

egyszerû kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerzõdések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerzõdés azonnal létrejön.

Bonus díjkedvezmény:

amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következõ évi díj csökkentésével (pl. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás).

Bróker:

alkusz


C
Captive biztosító:

nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatai vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.

Casco járműtörések törésbiztosítása:

amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetõleg rongálásra is. Az autocasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármû-casco?stb. is.

Cash-flow:

elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (pl. a tõkekihelyezés) eredményétõl való elkülönítése.


D
Devizabiztosítás:

olyan biztosítási szerzõdés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok – belföldi számára – az MNB elõzetes engdélyéhez kötik az ilyen szerzõdések érvényességét.

Díjelőírás:

a naptári évben fizetendõ biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az év közben megkötött szerzõdések díjelõírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstõl az év végéig még hátravan.

Díjfelszólítás:

az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

Díjfizetés:

a biztosítási díj szerzõdésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási idõszak egészére, egy összegben és elõre esedékes, de a szerzõdések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag részletfizetést) tesznek lehetõvé. A díjfizetés elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi.

Díjhalasztás:

az esedékes díj késõbbi idõpontban történõ megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

Díjkalkuláció:

matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj meghatározására.

Díjkintlévőség:

a biztosítók mérlegében aktívaként szereplõ, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

Díjmentes leszállítás lehetõség:

az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentõsen) lecsökken.

Díjmentesítés:

a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a “többi”, még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerzõdés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

Díjnyugta:

a biztosításközvetítõ vagy a biztosító képviselõje által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a “személyes” díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.

Díjszabás:

az egyes biztosítási szerzõdésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.

Díjtartalék:

az életbiztosítási díjakból kapott, elkülönített tartalék, amely a késõbb bekövetkezõ biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

Direkt biztosítás:

vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tûzbiztosítása, betörés biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelõsségbiztosítás.

Diszkontálás:

egy késõbbi idõpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozássl történõ kifizetése.

E

Egészségbiztosítás:

betegségbiztosítás

Egészségi nyilatkozat:

az élet-és betegségbiztosítások kockázatelbírálását segítõ kérdõív. Valóságnak megfelelõ kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.

Egyenértékűség:

az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékû üzleti hasznát.

Egyezség:

polgári jogi szerzõdés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeirõl lemond.

Együttbiztosítás:

coinsurance. A kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történõ közös vállalása, elõre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezetõ biztosító állítja ki és végzi a lebonyolítást is.

Ekvivalencia:

egyenértékûség

Elérési biztosítás:

meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végéig teljesít.


É
Életbiztosítás:

olyan szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idõpont (életkor, nyugdíjba-vonulás, stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.


E
Előszereteti érték:

valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentõs dologi értéket nem képviselõ tárgy. Az elõszereteti érték megtérítése a biztosítási szerzõdés tárgya általában nem lehet.

Előzetes fedezetigazolás:

a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító – az üzembentartó kérésére – elõzetesen elvállalja a kockázatokat. Az elõzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy forgalomba helyezett gépjármû üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerzõdést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell.)

Első díj:

az elsõ biztosítási idõszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentõséggel bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdõdik, ha a szerzõdés létrejött és az elsõ díj a biztosítóhoz beérkezett.

É

Érdekmúlás:

jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerzõdésben. Ha a biztosítási érdek megszûnik, a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.

Értékcsökkenés:

a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentõ tényezõ (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.


E
EUROTAX:

 a gépjármû-és alkatrészek katalógusa gyári, illetõleg piaci információk alapján.

Ex-lege biztosítás:

biztosítás olyan biztosítási jogviszony, amely nem szerzõdéskötéssel, hanem a jogszabály erejénél fogva automatikusan jön létre. Ilyen ma már Magyarországon nincs, de így mûködött 1991. július 1. elõtt a gépjármûvek üzembentartóinak kötelezõ felelõsségbiztosítása.

Exporthitel biztosítás:

a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevõ fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelések pénznemének inflációja.

Extra tartozék:

a biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerû használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.


F
Felelősségbiztosítás:

ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerzõdésben meghatározott esetekben.

Felmondás:

a biztosítási szerzõdést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási idõszak végére, azt legalább 30 nappal megelõzõen és írásban.

Felosztó-kirovó rendszer:

biztosítás-szerû megoldás, amelyben a veszélyközösség tagjai az õket ért károkat egymás között utólag osztják fel.

Fokozott veszéllyel járó tevékenység:

veszélyes üzem

Futamidő:

hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott idõszakra megkötött biztosítási szerzõdés érvényességi tartamát jelenti.

Függőkár:

olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
Függőkár tartalék tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra. A függõkár tartalékon belül képzik az IBNR-t is.


G
Giro:

a bankok közötti – számlajóváírással történõ – pénzügyi elszámolás.


H
Halandósági tábla statisztikai tábla:

statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1,2,3, ?100 éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.

Hitelbiztosítás:

a hitelezésbõl eredõ kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelezõ.

Hitelfedezeti biztosítás:

a hitelintézet vagy a hitelezõ által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerzõdés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerzõdéskötéskor a hitelezõre engedményezi.

Hitellevél a gépjármû-biztosítás területén:

ma már egyre ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy, a javítómûhelynek címzett – hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.


I
IBNR (incurred but not reported):

a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.

Indexálás:

a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

Integrál önrészesedés:

önrészesedés a bagatell-károk kiszűrésének módszere, a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor – levonás nélkül – megfizeti az egész kárt. 

Intervenció:

a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.

Iődszakos biztosítások:

határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerzõdésben naptárilag – év, hó, nap, óra, perc – megjelölt idõszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

Ismeretlen üzembentartó:

ha a kárt a gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.

Ittasság:

a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok. 

Ittasság:

a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.


J
Járadék:

rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.

Jármű önkényes elvétele:

bűncselekmény (Btk.327.§), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az idõleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítése: lopás (Btk.316.§).

Jelzálog:

az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).

Jogalap-elbírálás:

döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetõleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.

Jogképesség:

polgári jog, sőt alkotmányjogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétõl a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.

Jogvédelmi biztosítás:

a szerzõdés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik

Jövedelempótló:

járadék a károkozó vagy a felelősségbiztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

Jutalék:

a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.


K
Kamatrés vagy kamatmarge:

A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.

Kárbejelentés:

a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidõ elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés:

a már bekövetkezett kár, biztosítási esemény károsító hatásait csökkentõ magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat.

Kárgyakoriság mutatószám:

amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett bebiztosítási esemény.

Kárhányad:

a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.

Kárkori érték:

a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kármegelőzés:

olyan magatartás, amely a károk, biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelõzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.

Kármegosztás:

károkozásért való felelõsség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például “A”-t 70%-ban, “B”-t pedig 30%-ban terheli a felelõsség, akkor “A” (illetõleg felelõsségbiztosítója) “B” kárának 70%-át, míg a “B” részes “A” kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

Káronszerzés tilalma:

a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetek kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.

Kártalanítási számla:

a MABISZ által kezelt alap, a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, személyi sérüléses károkat is.

Kedvezményezett:

az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, a szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is, vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.

Kedvezményezett-jelölés:

az életbiztosítási szerződés megkötésének egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

Készpénzdíjas biztosítás egyszeri díjas, idõszakos biztosítás:

a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész – általában rövid – tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanuló biztosítás.

Kettős biztosítás:

ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

Kettős biztosítás:

ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

Kezesi biztosítás:

biztosítási szerzõdés, amelyet a hitelfelvevõ köt arra az esetre, ha fizetõképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezõnek.

Kiegészítő biztosítás:

az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerzõdés. Ha az alapbiztosítás megszûnik, megszûnik a kiegészítõ biztosítás is.

Kísérletbiztosítás:

alacsonyabb biztosítási összegre szóló, tömeges életbiztosítás, amelynél a kockázat elbírálásához nincs szükség orvosi vizsgálatra.

Kizárás:

a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzõdés kizár a biztosítási fedezetbõl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény – nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény.

Kockázat:

 a kárt okozó véletlen események bekövetkezésének jelentõsége. A kockázatot káreseménynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás:

elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönthet, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetõleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Kockázati díj:

a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebbõl a díjrészbõl fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebbõl képzik a függõ károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.

Kockázati életbiztosítás:

meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított – a tartam alatt – meghal.

Kockázatkezelés:

döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minõsítik saját kockázataikat, illetõleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

Kockázatkiegyenlítődés:

mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.

Kogencia:

feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytõl nem lehet eltérni. A biztosítási szerzõdés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerzõdésben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól – még egyezõ akarattal sem – térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetõség, ha az egyértelmûen a szerzõdõ vagy a biztosított érdekeit szolgálja.

Kompozit biztosító:

olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non-life ág mûvelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés elõtt már kompozit engedéllyel rendelkezõ biztosítók azonban mindkét ágat tovább mûvelhetik.

Koremelés:

a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító – az orvosi vizsgálat alapján – a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.

Korlátozott cselekvőképtelenség:

a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét – életkortól függetlenül – ítélet korlátozza.

Kötelező biztosítás:

a biztosítási szerzõdés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzõdés megkötését kötelezõvé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármû felelõsségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás:

Magyarországon gépjármû – és segédmotoros kerékpár – csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelõsségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik – ilyen üzletággal foglalkozó – biztosítónál megköthetõ. A szerzõdés megkötését a hatóságok – közülük a rendõrség – is ellenõrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtõl számított 30. napon a szerzõdés automatikusan megszûnik. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli.

Kötvény:

az ajánlat elfogadását, és a szerzõdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzõdés megkötését igazoló vény.) Nem minõsül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Kötvény:

az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Kötvény:

az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Kötvénykölcsön:

az életbiztosítási szerzõdések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

Közlési kötelezettség:

a biztosított, a szerzõdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdõívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat.

Közös kár:

a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytõl való megmentése, illetõleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

Közraktárjegy:

a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítõ értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyrõl közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részbõl áll: az árujegybõl, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegybõl, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.

Közvetlen perlés:

felelõsségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen pert kell indítania. Egyetlen kivétel: a gépjármûvek üzembentartóinak felelõsségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhetõ.


L
Lejárat a biztosítási szerzõdés:

-ben naptárilag megjelölt idõpont, amikor a szerzõdés megszûnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl. elérési életbiztosítás

Lejárat a biztosítási szerződés:

-ben naptárilag megjelölt idõpont, amikor a szerzõdés megszûnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl. elérési életbiztosítás


M
MABISZ:

Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult, a biztosítótársaságok országos szakmai érdekképviseleti szervezete. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

MABISZ:

Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelõzés). A MABISZ kezeli a kötelezõ felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint mûködteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenõ Biztosítási Szemle címû szaklap kiadója.

Magyar Aktuárius Társaság (MAT):

az aktuáriusok szervezete, amely 1991-ben a MABISZ-on belül, tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, illetõleg a tudomány berkeiben.

Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT):

az életbiztosítási orvostan szakértõinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban hazánkban tartotta 19. kongresszusát.

Malus:

pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási idõszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következõ idõszak díjait növeli.

Manipuláció:

a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat és kötvényt állít ki

Maradékjogok:

olyan, az életbiztosítási szerzõdésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetõleg a szerzõdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetén is fennmaradnak

Maradványérték:

a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékbõl le kell vonni.

Mentesülés:

ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerzõdõ, illetõleg a közös háztartásában élõ hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondtalanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerzõdés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítóknak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhetõ.

Minimális díj elve:

a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékû díjat kell kalkulálnia, amely elõreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére és a biztosító költségeire.(Nyereséget, hasznot tehát nem kötelezõ kalkuláni.)

Módozat:

meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerzõdések.

Múlékony sérülés:

olyan (általában baleseti eredetû) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

Munkáltatói felelősségbiztosítás:

a biztosítási szerzõdés alapján a biztosító – a munkáltató helyett – megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkoztatási megbetegedés miatt felelõsséggel tartozik.


N
Nagy számok törvénye:

matematikai törvényszerûség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínûsége annak, hogy egy meghatározott idõszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.

Nagy-életbiztosítás:

egyénileg kötött – általában nagy biztosítási összegre szóló – életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti.

Nem vagyoni kár:

a károkozóknak (felelõsségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekbõl, az életvitel elnehezülésébõl, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Nem-életbiztosítás:

az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelõsségbiztosítás.

Néphalandósági tábla:

a népszámlálás adatai alapján összeállított halandósági tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.


O
Objektív felelősség:

vétkesség nélküli felelõsség forma.

Objektív kockázat-elbírálás:

a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (pl. tûzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minõsége, az épület szerkezete és anyaga?stb.) ítéli meg a kockázat súlyosságát.


Ö
Önbiztosítás:

pontatlan szakmai zsargonszó; azt a magatartást jelzi, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredõ károkat közömbösíteni.

Öngondoskodás:

olyan elõrelátó, tervszerû emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkezõ, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.

Önrészesedés:

a kár azon része, amelyet a szerzõdés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.


P
Panaszügyintézés:

a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panaszügyintézési apparátust mûködtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. A PSZÁF-nek egyedi panaszügyintézési jogköre nincs, de ismétlõdõ és alapos panaszok esetén általános érvényû hatósági döntést hozhat.

Passzív viszontbiztosítás:

a biztosító által elvállalt kockázatok viszonbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszonbiztosításnak is nevezik.

Pénzmosás:

az illegálisan – fõleg a feketegazdaságból – származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és “legalizálása”.

Premier risque:

a francia kifejezés fordítása: elsõ kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerzõdésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékû ékszereit – határösszeg biztosítással – 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.

Pro rata:

alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási pénzösszeghez.


R
Regressz visszakövetelési jog:

Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sõt a biztosítottat elsõbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendõ mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelõsségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell.

Rektiválás:

a díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdések – eredeti tartalommal történõ – újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetõség, ha a szerzõdésben kifejezetten kikötötték.

Rendelkezési jog:

az élet-és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggõ fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerzõdés megszüntetését jelenti (pl.: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszûnés). Ha erre a szerzõdéskötéstõl számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt – pótlékokkal együtt – vissza kell fizetni.

Rendszámegyezmény:

az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelõsségbiztosítási igazolásul elfogadják. Fontos tehát a H országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévõ H betû.

Reponálás:

az életbiztosítási ajánlat elbírálásnak függõben tartása. A reponálásról az ajánlattevõt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam – általában 6 hónap – letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerzõdõ új ajánlatot tesz.

Respiro:

a biztosítási díj esedékességétõl számított idõszak, amely alatt a biztosító várja a díjat. Elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak, rövidebben azonban nem.

Részleges kár:

kár a biztosított vagyontárgy olyan mértékû károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind mûszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

részleges kár:

a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

Részleges kár:

a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

Risk:

management kockázatkezelés


S
Select halandósági tábla:

a biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerzõdéskötést követõ elsõ 3-5 évben kedvezõbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek oka: a biztosítók kockázat-elbírálása.


T
Társadalombiztosítás:

kötelezõ biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeibõl fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzõkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.

Tartamengedmény:

a több évre megkötött biztosítások szerzõdõinek adott díjengedmény. Idõ elõti megszûnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

Technikai kamat:

számításszerû kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg.

Telítettség:

biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik – az adott kockázatra vonatkozó – biztosítási fedezettel.

Termékfelelősség-biztosítás:

olyan felelõsségbiztosítás, amely a termék elõállítóját, forgalmazóját, illetõleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másoknak okozott károk megtérítése alól.

Területi hatály:

földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerzõdésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.

Totálkár:

a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltûnése, vagy olyan mértékû károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos.

Tőkésítés:

a felelõsségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegû megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tõke mértéke függ a havi járadék összegétõl, valamint a jogosult életkorától.

Törlés:

a biztosítási szerzõdések bármely okból való megszûnése, illetõleg ezen szerzõdéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele.

Törlésértesítő:

 a törlés tényének írásban való közlése a szerzõdõvel. A törlésértesítõ kiküldetését a jogszabály nem teszi kötelezõvé a biztosító számára.

Tőzsde:

helyettesítõ tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tõzsdén csak tõzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tõzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítõn (tõzsdei bróker) keresztül lehet. Árutõzsdék és értékpapír-tõzsdék mûködnek.

Tőzsdeindex:

a tõzsdei összpiaci árfolyammozgását tükrözõ indexszám; a tõzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplõ vállalatok piaci értékének változását tükrözi.

Túlbiztosítás:

ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a biztosítási szerzõdésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik – semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felsõ határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték biztosítás.


Ú
Újérték-biztosítás:

a túlbiztosítás a biztosítási szerzõdésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás-és épületbiztosítások újértékre szólnak.


Ü
Ügyfél-tájékoztató:

a biztosító egyértelmû, részletes és közérthetõ írásos információja, amely a biztosító fõbb adatait és a megkötendõ szerzõdés jellemzõit tartalmazza.

Ügyfélvédelmi alap:

alap a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.

Ügynök:

a biztosító megbízottjaként tevékenykedõ biztosításközvetítõ. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerzõdés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetõleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerzõdés megkötésére azonban nem. Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minõségben való korlátozásért a biztosító felelõs.

Üzemi baleset:

a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelõssége állapítható meg.


V
Vagyonbiztosítás:

olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerzõdésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

Vállalkozói díj:

díj a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.

Valorizáció:

a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet-és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése

Változásjelentési kötelezettség:

a szerzõdés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása késõbb a biztosító mentesülését eredményezheti.

Várakozási idő:

az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerzõdéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy késõbbi idõponttól vállalja (pl. hat hónap).

Várományfedezet:

finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételbõl fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet úgy alakítja, hogy az minden idõpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.

Vegyes életbiztosítás:

ötvözi a kockázati életbiztosíás és az elérési biztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál, és az elérés esetén is teljesít.

Veszélyes üzem:

olyan tevékenység folytatása, amely gépek mûködtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.

Veszélyközösség:

az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

Veszélynem:

természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetõleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tûz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés ? stb.

Vétkesség:

felelõsségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.

Vezérügynök:

olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körû felhatalmazást adott nem csak az ajánlat átvételére, de a szerzõdés megkötésére, a kötvény kiállítására is.

Visszavásárlás:

az életbiztosítási szerzõdések – lejárat elõtti – megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító – a szerzõdésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerzõdés elsõ éveiben elõnytelen ezzel a módszerrel élni.

Visszkereset:

a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól.

Viszontbiztosítás:

a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerzõdés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegû, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.


Z
Záradék:

a típusszerzõdéseket kiegészítõ, kétoldalú megállapodás – a biztosítási szerzõdés szerves része.

Zöld Kártya:

nemzetközi gépjármû-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelõsségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelõsségbiztosító – kérésre – állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával.
Contact Us

We're not around right now. But you can send us an email and we'll get back to you, asap.

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez